A káliummal jól ellátott növények magasabb energiaszintet mutatnak, amely abban nyilvánul meg, hogy intenzívebbé válik az anyagcsere, melynek következtében növekszik a növények gomba-, fagy-, és szárazságtűrő képessége.
A tápelemek közül a nitrogén után a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényben.
A fiatal részek káliumban gazdagok, míg az elöregedő részekben a kalcium halmozódik fel. A kálium hatása a növények életfolyamatára:
- A szénhidrátok anyagcseréjét (cukor, keményítő), szintézisét, illetve lebontását segítik.
- Az enzimek aktiválását végzik (szerepük több mint hatvan enzimnél bizonyított).
- Segítik a N-felvételt, így a fehérjeszintézisre is közvetlenül hatnak.
- Esszenciális szerves savak semlegesítésében vesznek részt.
- A levelek légzőnyílásainak és a sejtek vízviszonyainak szabályozását végzik.
- Segítik a foszfátok (elsősorban az ATP képződését).
A káliumhiányos növények hamarabb elszáradnak, a leveleik visszahajlanak, a növekedésük gátolt, a levelek mérete kisebb. A káliumhiány-tünet először az idősebb növények leveleiben jelentkezik, a kálium kiáramlik a fiatalabb szervekbe. A káliumhiány következtében nekrotikus fehér, vagy barna foltok keletkeznek a levél szélein.
