Hangya

A hangyák kis termetű, hártyásszárnyú rovarok, testhosszuk igen gyakran csak 1-2 mm. Potrohuk a torral nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. A bütyök száma és formája az egyes fajokra jellemző.
A fejen találhatók az úgynevezett térdes csápok, melyek fontos érzékszervek. Ezeknek táplálék megtalálásán kívül szerepük van a hangyák által kibocsátott feromonok érzékelésében is.
A hangyák társas rovarok. Kisebb-nagyobb „államokban”, ún. bolyokban élnek. A hangyaállam kasztokból épül fel, amelyek alakjukat és a hangyaállamban betöltött szerepüket tekintve is különböznek egymástól.
Az egész hangya kolónia lehet egykirálynős vagy többkirálynős (pl. a fáraóhangya).
A hímek és a nőstények szárnyasok ( szárnyashangya ), a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszervű nőstények, mindig szárnyatlanok. Párzás után a hímek elpusztulnak, a királynők elhullatják szárnyaikat.
A hangya dolgozók egyazon fajon belül is többalakúak lehetnek, szervezetük többféle feladat ellátására módosulhat, ezeket nevezzük "kasztok"-nak Hogy mely hangya mely kasztba fog tartozni a lárvakorban kapott táplálék minőségétől függ. A hangyák körében bizonyos munkamegosztás tapasztalható. A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett anyák, a „ hangya királynők” termelik. A hím hangyák feladata kizárólag az anya megtermékenyítése. A boly védelméről a katonák gondoskodnak, az ivadékok és a királynő táplálása a dolgozó hangyák feladata.
A hangyák egyedfejlődése is teljes átalakulással történik.

Hangyafajok Magyarországon

Fáraóhangya

A fáraóhangya frikai eredetű faj, amely ma már minden kontinensen előfordul. Elsősorban a trópusokon gyakori, de a mérsékelt égövön is széles körben elterjedt, és megtalálható olyan fűtött épületekben, ahol megfelelő táplálék folyamatosan rendelkezésére áll.
A fáraóhangyák a fészket nehezen megközelíthető, viszonylag meleg (25-30 ºC), nedves (nagyjából 80%-os páratartalom) helyen alakítják ki, gyakran az épületek falában, fűtő- és melegvíz vezetékek közelében. A fáraóhangya kolónia nagysága néhány tucattól a több százezer példányig terjedhet.
A fáraóhangya kolóniában jellemzően több királynő van jelen, a fáraóhangya többkirálynős (polygyn) faj. A megtermékenyítés gyakran rajzás nélkül, a bolyon belül történik, ilyenkor a nőstény el sem hagyja a fészket, a boly egy újabb leánykolóniáját hozza létre. A petétől az kifejlett fáraóhangya megjelenéséig általában 35-42 nap telik el. A petéből egy héten belül kel ki az első stádiumú lárva, fejlődése kb. 3 hétig tart.
A fáraó hagya hímek élettartama a párosodás után kb. 2-3 hét, a királynő kb. 1 évig él. A dolgozók élettartama mintegy 50 nap.
A fáraóhangya kolónia túlnépesedése esetén egy királynő néhány dolgozóval és lárvával új kolóniát alapít.
Azokon a területeken, ahol már sikeresen megtelepedett, ez terjedésének fő módja.
Rejtett életmódot folytatnak, a helyiségekben a dolgozókkal találkozunk.
Az épületekbe kizárólag passzív úton kerülnek be, az épületen belül aktívan terjednek tovább.

Kis fekete hangya

A kis fekete hangya igen gyakori hangyafaj. Elsősorban a szabadban fordul elő, az épületekbe javarészt táplálékért jár be.
Az épületek körül a boly bejárata a felszínre hordott kis földkupacokról könnyen felismerhető.
A kis fekete hangya dolgozó 3-5 mm hosszú, legtöbbször fekete, de gyakran feketésbarna színű. A nőstény párzás után vagy a régi kolóniához tér vissza, vagy egy kő alatt alagutat ás, ahol áttelel. Tavasszal kezdi meg a peterakást. A peték 22-28 nap múlva kelnek ki. A lárvákat 16-28 napos fejlődési idejük alatt a királynő nyálmirigye váladékával táplálja. A következő generációt és az anyát a dolgozók gondozzák és etetik. Szabadban elhullott rovarokkal, nektárral, illetve a levéltetvek által kiválasztott mézharmattal táplálkoznak, ezért „gondozza”, majd feji a levéltetveket. Épületekbe a falak repedésein keresztül, a téglák között jutnak be, elsősorban az édes élelmiszereket fogyasztják.

Házi hangya

A házi hangya lakáson belül főleg élelemszerzés céljából leginkább ősszel és
tavasszal főleg a kertes házakban fordul elő.
A házihangya királynő 7-9 mm, a dolgozó 3-4 mm hosszú, vörösbarna színű. Elsősorban a
szabadban, a ház mellett a földben fészkel, de bolyát korhadt fában, földbe helyezett
farönkök alatt és falrepedésekben is, akár vályogfalban is kialakítja, amelyben egy anya és több ezer dolgozó van.
A házi hangya mindenevő, szabadban főleg a levéltetvek nedvét fogyasztja, a lakásban azonban
bármely élelmiszerrel táplálkozhat. A száraz, meleg helyeket kedveli.
Aktívan terjed, a lakásba bevándorol, de be is hurcolható (pl. cserepes növénnyel).

Gyepi hangya

A gyepi hangya általában élelmiszer-raktárakban és a kertes házakban fordul elő. Ezeket a helyeket élelemszerzés céljából különösen ősszel és tavasszal keresi fel.
A gyepi hangya királynő 6-8 mm, a dolgozó 2-3 mm hosszú.
Színük a világosbarnától a feketéig változik.
A gyepi hangya dolgozó feje szélesebb a potrohánál.
Fészkét a házon kívül a föld alatt, korhadt fában, falrepedésekben vályogfalakban alakítja ki. Legtöbbször népes bolyokban él. Általában nyáron rajzik, de fűtött helyeken már kora tavasszal is jelentős mértékben elszaporodhat.
Szabadban rovarokkal és édes nedvekkel táplálkozik, az ember közelében az élelmiszereket kimondottan kedveli.
Aktívan terjed, a lakásba bevándorol, de különféle élelmiszerekkel be is hurcolható.