Csótányok

A csótány erősen lapított testű, ovális körvonalú, általában barnás-feketés színezetű rovar. Ez a testalkat tökéletesen alkalmas arra, hogy nappal szűk hézagokba, rejtekhelyekre húzódjanak. Fejük lapított háromszög alakú szabadon mozgatható, felülről azonban nem látható, mert többségében a nagyméretű, nyakpajzs szinte teljesen elfedi. 
A potroh végén két fartoldalék (cercus) helyezkedik el.
Lábaik egyszerű, hosszú járólábak, közülük a hátsók a leghosszabbak. A lábfejeiken levő
tapadólebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is képesek felmászni.
A fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.
A csótány mindenevő, viszont az éhezést jól tűri, táplálék nélkül hetekig életben marad, ezzel ellentétbena csótányok folyadékigénye igen nagy, a szomjazást nehezen viselik, víz hiányában napok alatt elpusztulnak. Melegigényesek, a 25-30 °C hőmérsékletű helyeket kedvelik.
A csótány terjedése inkább passzív módon történik, amikor csótány, vagy a csótány petetokja
élelmiszerrel vagy csomagolóanyaggal kerül be a lakásba. Az épületen belül pl. csővezetékek
mentén aktívan is terjedhet.
Egyedfejlődésük kifejléssel történik, a nőstények petéiket fizikai és kémiai hatásoknak ellenálló
petetokba (ootheca) rakják le.

A csótányok közegészségügyi jelentősége

Az élelmiszer-látogató csótányoknak különféle fertőző megbetegedések terjesztésében van szerepük. Gyakran a saját környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szemét- és hulladéktárolóban stb.) tartózkodnak, ahol fertőző anyagokkal is táplálkoznak.
Higiénés jelentőségük elsősorban abból adódik, hogy a fertőző anyagok (pl. hulladék, széklet, vizelet, romlott élelmiszerek stb.) elfogyasztása mellett az ember közvetlen környezetében található élelmiszerek is a taáplálékául szolgálnak, ezért azok rendszeres látogatói. A
kórokozók vagy a csótányok testfelületére kerülnek, vagy táplálkozásukkor a tápcsatornájukba
jutnak és ott változatlanul haladnak át. A csótányok a  testfelületükre jutott kórokozókat
folytonos tisztálkodásuk során távolítják el, tehát ezek a kórokozók a csótányok tartózkodási- és búvóhelyükön, vonulási útjaik közelében bárhol fellelhetők. A tápcsatornába jutott kórokozók részben szanaszét elhelyezett ürülékükkel, részben táplálkozásuk alkalmával jutnak a külvilágra, miután nyálukat, illetve hányadékukat használják fel a szilárd táplálék felpuhításához, ezért annak szennyezése vagy fertőzése igen gyakori.
Életmódbeli sajátosságaik következtében a csótányok különféle enterális megbetegedést kiváltó
mikroorganizmusok, illetve húgyúti- vagy sebfertőzést előidéző gennykeltő kórokozók
mechanikus terjesztésében működhetnek közre.

Német csótány

Átlagban a német csótány fordul elő a legnagyobb gyakorisággal  aháztartásainkban, ahol megjelenik, onnan előbb-utóbb kiszorítja a konyhai csótányt.
A kifejlett német csótány mérete 10-15 mm, színe világos sárgásbarna. A torpajzson 2 hosszanti,
sötétebb sáv húzódik. A német cstány hím és nőstény is szárnyas rovar, szárnyuk az egész testet befedi (a nőstény szárnya túlér a potrohon, így a petetokot is védi).
A nőstény német csótány a párosodást követően háromhetente petetokot képez, életében átlagosan 4-8 alkalommal. A petetokban 37-44 pete helyezkedik el. A hamar megbarnuló, keresztben finoman rovátkált, kb. 8 mm hosszúságú petetokot fartoldalékával szorosan fogva egészen a csótány lárvák kikeléséig (átlagos hőmérsékleten 3-4 hétig) magával hurcolja. A német csótány lárvák teljes fejlődési ideje 5-7 vedléssel, a hőmérséklettől és a tápláléktól
függően 30-60 napig tart. A kifejlett egyed élettartama kb. fél év.
Hazánkban évente 3-4 nemzedéke lehet. Folyadékigénye igen nagy. Melegigényes, a 25-30 ºC
hőmérsékletű helyeket kedveli. A német csótány éjjel aktív, táplálék után alkonyattól hajnalig kutat. Jelentős elszaporodása vagy a populáció bolygatása esetén a világosban is találkozhatunk vele. Kitűnően mászik, igen jól fut, a táplálékot messziről is felkeresi. A levedlett lárvabőrt, elpusztult fajtársait a falánk rovar megeszi. Bárhol megtelepedhet, a magasabb helyeken is, akár panelházak felsőbb emeletein is.
Német csótánnyal szinte bárhol találkozhatunk. Előfordulhat vendéglőkben, konyhákon, kórházakban, családi házakban is. A német csótány kedvenc tartózkodási helyei közé tartozik a konyha és minden olyan helyiség, melyekben élelmet tárolnak vagy dolgoznak fel, illetve a vizes helyiségek. A víz rendkívül fontos a német csótány számára, ezért előfordulhat vizes helységekben  is, melyeket a magas páratartalom miatt is szeret.

Konyhai csótány - Svábbogár

A kifejlett konyhai csótány 20-25 mm nagyságú, csokoládé, illetve feketés-barna színű. A hím szárnya a testének kétharmadáig, nagyjából a potroh közepéig ér, a nősténynek kicsi, pikkelyszerű szárnya van, mely alkalmatlan a reülésre. Sem a hím sem a nőstény konyhai csótány nem repül. A nőstény konyhai csótány a párzást követően két héttel petetokot képez, amit élete során 5-10 alkalommal tesz meg. A petetokon nincsenek keresztirányú rovátkák, a petetokban 16-18 pete található. A nőstény a petetokot 2-3 napig hordja, majd elhullajtja. A lárvák 2-4 hónap múlva kelnek ki. A konyhai csótány 1-3 év alatt válik ivaréretté.
Magyarországon évente egy nemzedéke fejlődik.
A konyhai csótányok általában a kevésbé meleg helyeken, régi típusú épületek lakásaiban inkább a padlószinthez közel, a lefolyókban, pincékben, csatornákban találhatók meg.
Főként éjjel aktívak ezalatt állandóan táplálék után kutatnak. Mindenevők, a növényi és állati
eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztják. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben
maradnak.
A konyhai csótány folyadékigénye igen nagy, a szomjazást nehezen viseli el, víz hiányában napok alatt elpusztul. Kevésbé melegigényes, a 18-25°C hőmérsékletű helyeket kedveli. Hidegtűrésük sokkal jobb, mint a többi csótány fajé.
A konyhai csótányok lassabban másznak mint a német csótányok, a fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak, inkább a padlószinthez közel, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodnak.