Bolha
A bolha élősködő életmódhoz tökéletesen alkalmazkodott sárgás vagy barnás-vöröses színű, 1-8 mm nagyságú rovar. Testük oldalról lapított, alakjuk igen alkalmas a tollazatban, szőrzetben való előre haladásra. Rövid csápjaik csápgödörben fekszenek. Egyszerű szemeik vannak, amelyek
lehetnek csökevényesek vagy hiányozhatnak. A bolha szájszerve szúró-szívó típusú. Szárnyuk nincsen, nyomtalanul elcsökevényesedett.
A bolha lábaik jól fejlettek, karomban végződnek, hátrafelé hosszabbodnak, a harmadik pár
ugróláb.
A testükön és lábaikon elhelyezkedő, hátrafelé irányuló szőrök mérete és
elhelyezkedése is segít a fajok elkülönítésében.
A bolhákat ivari kétalakúság jellemzi, a nőstény bolhák nagyobbak és potrohuk a hímekénél
hosszabb.
Teljes átalakulással fejlődnek. Lábatlan, szem nélküli lárváiknak rágó szájszerve
van, kültakarójuk szőrzettel borított. Szerves törmelékkel táplálkoznak, elfogyasztják a kifejlett egyedek ürülékét is.
Ember bolha
A nőstény bolha fél milliméter nagyságú petéit (egy-két éves élet-tartama során 4-500 db-ot) közvetlenül a vérszívást követően többnyire a földre ejti. A peték 6 ºC alatt nem kelnek ki, 27 ºC-nál melegebb hőmérsékleten pedig elpusztulnak. A petékből kikelő bolha lárvák a por, vagy a szemét szerves anyagával táplálkoznak, és különösen ott fejlődnek jól, ahol a szerves
anyagban az imágók testváladéka és vér is található. Fejlődési idejük a hőmérséklettől, a relatív páratartalomtól és a tápláléktól függően nyári melegben 30-45 nap, télen azonban 300 nap is lehet. Legkedvezőbb az ember bolha számára a 70% relatív páratartalom és a 20 ºC
körüli hőmérséklet.
Három vedlés után a bolha lárvák bebábozódnak, majd a bábból a kifejlett rovar rendszerint a lépések okozta rezgés hatására, legtöbbször a láb-dobbanásra ugrik ki és azonnal a vért adó gazdára igyekszik felkapaszkodni.
Részben kifejlett alakban, részben bábállapotban telelnek át, de melegebb helyen télen is fejlődnek.
A kifejlett bolha kizárólag vérrel táplálkozik. A bolha vérrel pazarol, mielőtt megtölti gyomrát, egész bélrendszerét átmossa, mindaddig, amíg végbelén a friss vér ki nem fröccsen. Ezért bolhacsípés után a ruházaton friss vérfoltok találhatók. A bolhák vérszívása 1 perctől 2-3 óráig is eltarthat. Jóllakás után a gazdát elhagyja és a beszívott vér megemésztéséig védett, sötét helyen (pl. ágynemű között, levetett ruhában, kárpitozott bútorok mögött, padlózaton stb.) tartózkodik.
Meleg szobában akár naponta, hűvösebb időben ritkábban szív vért, 13 ºC hőmérséklet alatt táplálkozása szünetel. Táplálék nélkül hideg időben és magasabb páratartalom mellett 1-3 hónapig képes élni. Üres épületben hosszú ideig vár a táplálékforrás visszaérkezésére.
Az emberbolha fénykerülő, többnyire olyan helyeken tartózkodik, ahol reménye van arra, hogy a vért adó gazdát rendszeresen megtalálja.
Legkedvezőbb számára a 18-20°C hőmérséklet és a 70-80%-os relatív páratartalom.
Mivel életének nagy részét a lakásban, illetve a sertésólban, tehát optimális környezeti feltételek mellett éli, ezért az évszakoktól függetlenül elszaporodhat. A hőmérséklet és a relatív nedvességtartalom viszonylag szűk határai miatt a szezonális bolhainvázió döntően július-szeptember között jelentkezhet. Legkevesebb rovar a tél végén található.
A bolhák érzékszervei elég fejlettek. Ügyesen mászik, a szőrben és tollban jól halad előre. Sima felszínen szalad és ugrál, de elég ügyetlen.
Ugorva éri el áldozatát, amelyet ugorva hagy el. Főleg akkor mozog, ha a vért adó gazda nyugalomban van. Fejlett hőérzékelő képessége miatt az elhullott, kihűlő állatot már néhány másodperc után elhagyja.
A bolha elsősorban passzív úton terjed. Az elbolhásodott helyekről a felkapaszkodott bolhát az ember viszi magával. Egyik emberről a másikra alkalmanként át is ugorhat, sőt egyik helyiségből a másikba át is vándorol. Terjesztésében a háziállatok is szerepet játszhatnak.