Ágyi poloska
Az ágyi poloska szárnyatlan, rozsdabarna színű rovar. Kifejlett állapotban 4-7 mm nagyságot éri el.Testalkata hát-hasi irányban lapított, ovális alakú. Az ágyi poloska szájszerve a vérszívásra módosult szipóka.
Ágyi péoloska egyedfejlődése során a nagyjából 1 mm nagyságú petéből kikelő lárvát négy további (1-4,5 mm-ig fokozatosan növekvő nagyságú) lárvastádium követi, végül az utolsó vedléssel jelenik meg az imágó, a kifejledt ágyi poloska.
Minden egyes stádium obligát vérszívó, tehát az életbenmaradáshukhoz mindenképp vérszívásra van szükségük. Az fiatal ágyi poloskák egyetlen vérszívást követően vedlenek, a kifejlett ágyi poloska imágók azonban több hónapig tartó életük során több alkalommal táplálkoznak.
Ágyi poloska egyedfejlődése
● Kifejléssel fejlődik, összesen 5 lárvastádiuma van
● A nőstény ágyi poloska élete során (1-2 év) folyamatosan petéket rak, naponta 1-6 db-ot
● Ideális körülmények között évente 3-4 nemzedéke fejlődik ki
● Az emberhez és az emberi lakókörnyezethez szorosan kapcsolódik, a szabad természetben nem él meg.
Ágyi poloska közegészségügyi jelentősége
Ártalma elsősorban abból ered, hogy a rovar nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és
viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva
bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. Csípése iránt az emberek érzékenysége
különböző, egyesek arra különösen intenzíven reagálhatnak, mások viszont nem is érzik.
A fájdalmatlan szúrás az alvó embert legtöbbször a takaróval nem fedett testrészeken (pl.
nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri. A csípést kis piros
folt jelzi, a fájdalom és a viszketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél a
csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, és hólyagok is kialakulhatnak, csalánkiütés-szerű
tünetek kíséretében.
A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így
fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, valamint csökkenti az ember ellenálló- és
munkaképességét. A vakarózás során a bőrbe skarifikált baktériumok másodlagosan
bőrgyulladást idézhetnek elő. Az ürülék allergizáló hatása egyértelműen igazolt.
A rovarok bűzmirigy váladékának jellegzetes szaga pedig kifejezetten kellemetlen, zavaró
lehet.
Fertőző betegségek terjesztésében játszott szerepe nem igazolt (biológiai vektorként nem
kompetens)
Ágyi poloska életmódja
Az ágyi poloskák érzékszervei fejletlenek. Az embert a hő- és párakülönbség alapján viszonylag csak kis távolságból találja meg. Az emberi testen a vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. Vérszívással több alkalommal próbálkozik, míg a legkedkedvezőbb helyet megtalálva a fiatal ágyi poloska nagyjából 3 perc, a kifejlett ágyi poloska 10-15 perc alatt teleszívja magát vérrel. A vérszívás azonban kiéhezett állapotban akár 30 percig is eltarthat. Vérszívás után az ágyi poloska azonnal rejtekhelyére húzódik vissza. A vérszívás gyakorisága a hőmérséklettől függ, melegben 2-5 naponként, hűvösebb időben
hetenként szív vért. Az ágyi poloska leginkább az embervért kedveli, de (főként tartós éhezés során) másmelegvérűek vérére is ráfanyalodik (kutya, macska, madarak, denevérek).
Általában az ágyi poloskák éjjel szívnak vért, de az éhes poloskák nappal is táplálékot keresnek. A fő ártalmat okozó felnőtt ágyi poloska optimális körülmények közt 2-3 naponta, mintegy 10-15 percig tartó vérszívás erejéigl keresik fel az embert, idejük többi részét a rejtekhelyükön töltik Fontos tudni, hogy az ivarérett ágyi poloska jól tűri az éhezést: táplálkozás nélkül akár 4-6 hónapig(!) is életben maradnak, bár a peterakás ekkor szünetel. A nőstény ágyi poloska az első vérszívást követően kész a párosodásra, ezután élete végéig naponta 1-6 petét rak le a búvóhelyein.
Ágyi poloska jellemző tulajdonságai
Az ágyi poloska rejtett életmódot folytat, fénytől egyenesen irtózik. Nappal hasadékokban, résekben, nyugodt, sötét, szűk, védett helyeken tartózkodik, olyan mélyen, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen. Mindig menekülésre készen, fejjel kifelé helyezkedik el.
Vérszívó útján minden neszre, légmozgásra, vagy fényre azonnal reagál, a felületre lapul és igyekszik vissza búvóhelyére.
Az ágyi poloska búvóhelyei rendkívül változatosak. Szeret felfelé vándorolni, ezért gyakran találunk rájuk képek és fali tükrök keretének, illetve függönytartók, villanykapcsolók és villanyvezetékek hézagaiban.
Elrejtőzhet ágyak és a kárpitozott bútorok hézagaiban is, sőt meghúzódhat könyvek között is.
Az ágyi poloska petéjét a búvóhelyén rakja le, ugyanitt emészti a vért, fejlődik, vedlik és párosodik. Társas lény, a búvóhelyen csapatosan található.
Legkedvezőbb számára a nyári 25-30 C° meleg, 10-12 C° szoba hőmérséklet alatt mozgását beszünteti, azonban a hideget, a 0 - -6 C° közötti hőmérsékletet fél évig is elviseli. A levegő páratartalmának ingadozása iránt meglehetősen közömbös
Ágyi poloska terjedése
Az ágyi poloska terjedése passzív, általában használati tárgyak (pl. használt bútor, festmény, dísztárgy, antikvár könyv, ruha, bontásból, illetve lomtalanításból származó építkezési faanyag stb.), valamint az ezeket rendszeresen szállító járművek közvetítésével terjednek.
Akár tömegközlekedési járműveken is beszerezhetjük őket (hajléktalanok szerepe).
Utazásaink során a fertőzött szállodai szobából poggyászunkban is hazavihetjük az ágyi
poloskákat.
Ágyi poloska egyes egészségügyi intézményekben is időről-időre megjelenik, fekvőbeteg közelében az irtása nehézkes, bonyolult feladat.
Ágyi poloska aktív terjedésére leginkább panel házakon belül érdemes számítani. Társasházaknál az egyes lakások között van lehetősége szabadon közlekedni, villanyvezetékek, fűtéscsövek átvezetésére szolgáló faláttöréseknél.